A szőlőültetvényekben előforduló fonalféreg fajok közül a legjelentősebb a Xiphinema faj. Ezen belül a X.Vuittenezi és X.Index. A legveszélyesebbek a Xiphinema Vuittenezi. Az utóbbi a leggyakrabban előforduló fonalféreg hazánkban. A Xiphinema Index igazoltan vírushordozó, melegkedvelő faj, mely a klimaváltozás okán fokozottan veszélyes lehet.

A fonalférgek (Nematoda) törzse példányszámban az első, fajszámban a harmadik helyen áll a földön. A növényvédelemben nagyon fontos szerepet töltenek be a kártevők (Fitonematoda). Az eddig regisztrált Fitonematoda fajok több mint 4000. A Longidoridea és Trichodoridea család fajai vándorló,  gyökérkárosító életmódot folytatnak. A Longidoridea családon belül a Xiphinema a legrégebbi, és fajokban a leggazdagabb genus. Fontos tagja ennek a családnak a Xiphinema Index, magyar neve: szőlőszívó tűfonalféreg. A Nematoda törzsön belül mind a Trichodoridea , mind a Longidoridea család fajai képesek a növényi, így a szőlő vírus terjesztésére. Az eddig ismert 38 nepo vírus közül 7 kórokozót a Longidorus, 9-et a Xiphinema fajok terjesztenek. A tobravírus terjesztésében a Trichododoridea család tagjai vesznek részt.

SZŐLŐSZÍVÓ TŰFONALFÉREG (Xiphinema Index) : Az egész földön elterjedt kozmopolita faj. Magyarországon 1968-ban azonosították (Balatonarács). A hím egyedek rendkívül ritkák. Első számú tápnövénye a szőlő és füge, ezen kívül szeder, szamóca, alma, dió, barack, cseresznye, körte, stb. Gyökér élősködő, szabadon mozog a talajban, gyökér, és szövetnedvet szívogat. A lerakott petékből 6-8 nap alatt kelnek ki a juvenilek , majd 6-6 napos időközben megtörténik a vedlés. A teljes kifejlődés 22-27 nap, de ez a hőmérséklet függvénye. A legtöbb nőstény a mi éghajlatunkon júniusban- júliusban fejlődik. Nálunk a legveszélyesebb vírushordozó!!

A GFLV vírus mindkét törzsének egyedeit hordozza.(GFLV=Grapevine Fanleaf Virus) . A két vírustörzs: Sárga mozaik vírus (Yellow Mosaic Strain =GFLV-YM ), és Érszalagosodás vírus (Vein Banding Strain=  GFLV-VB). A GFLV a szőlő egyik legsúlyosabb vírus betegsége világszerte.

A két vírusbetegség legfontosabb tünetei: SÁRGA  MOZAIK VÍRUS: A tőkék krémsárga színeződést mutatnak, mely már kora tavasszal megjelenik, és a növény minden vegetatív részét vonalazottság, és gyűrűzöttség jellemzi. Az érmenti, és érközi területeken kiterjedt foltok jelennek meg, vagy teljesen elsárgul a levélzet.

ÉRSZALAGOS VÍRUS:A sárga foltok, ill. az ér mentén megjelenő hosszanti sárga szalagszerű lefutású klorotikus mintázat jellemző. Különösen nyáron és ősszel látszanak jól a tünetek. A növény  gyökér csúcsai elhalnak és nagy mennyiségű oldalgyökér képződik.

A fonalférgek által terjesztett vírusokkal szemben a védekezés két csoportra osztható: a megelőzés, és a gyógyítás. A megelőzésnél a szőlő vírus elleni rezisztencia nemesítés, a vírusmentes szaporító anyag,karantén szabályok betartása,és a talajvizsgálat a fő cél. A telepítendő területre 5-6 éven keresztül ne ültessünk vírusátvitelre alkalmas fonalféreg tápnövényt.Eredményes módszer a kiéheztetés. Olyan növények ültetése (gabona,lucerna), melyeket a fonalférgek nem szeretnek. Ha nincs annyi idő, akkor talajfertőtlenítés.

Biológiai védekezés: A fonalférgek ellenségei két csoportba oszthatók: élősködők, és ragadozók. A ragadozó gombák (Dactylaria ,stb ). A fonalféreg fogó gombák a szívófonalak segítségével vonják ki a testnedvet a fonalféregből. Minden szerves hulladékban megtalálhatók. Bármely fonalféreg fajra hatásosak. Ők csak a mozgó fonalférgeket pusztítják el, a petéket, lárvákat nem. Ezeket egy másik-parazita gombafaj pusztítja.

Forrás: Dr.Darago Ágnes:Tűfonalféreg fajok elterjedése